fbpx

Energiahatékonysági tudnivalók

A Magyar Energiahatékonysági Intézet vezetésével hazai szakértők egy egyedülálló kutatás keretében azt vizsgálták, hogy hogyan változik a lakóingatlanok értéke azok energiahatékonysági besorolásának függvényében. A KSH, a NAV és a Lechner Tudásközpont adatbázisainak összekapcsolásával 8000 családi ház esetében vizsgálták meg azok piaci árára ható tényezőket.

Az eredmények szerint a közel nulla energiaigényű (BB energetikai besorolású) otthonok több, mint 50%-kal érnek többet, mint a hasonló adottságú, de a legrosszabb energiahatékonyságú osztályba (JJ) tartozó épületek. Ha átlagos (FF) családi házunkat energetikailag korszerűsítjük, az várhatóan 20%-kal fog többet érni a lakáspiacon. A kutatás a RenoHUb projekt keretében valósult meg.

Az épületenergetika – az épületek energiafogyasztásával foglalkozó műszaki terület – szerepe talán soha nem volt olyan fontos kérdés nemcsak az ingatlan lakói, hanem a bolygó jövője szempontjából, mint manapság. Nem véletlen, hogy az építkezéseket és az ingatlan-felújításokat illetően a legkomolyabb szigorítás az épületenergetikai szabályozásban történt, és 2021. január 1-től hazánkban is minden új épülettől elvárás lesz a közel nulla energiafogyasztás. Az épületenergetika komplex terület: az, hogy egy adott ház mennyi energiát igényel a lakók komfortjának biztosításáért, sok mindentől függ – például a tájolásától, a hőszigetelés anyagától és vastagságától, a hűtésre, fűtésre használt berendezésektől, a nyílászáróktól. Ám egy épület energiafogyasztása csökkentésének legegyszerűbb módja nem más, mint az alapos, hőhídmentes hőszigetelés.